De apaaa, mire jó a 3D?

A 3D modellezéskor, animáció készítése előtt az alkotó meghatározza, hogy mi a pontos célja.

Lehet készíteni olyan jelenetet, mely a valósághoz megszólalásig hasonlít. Ezt a közelítést fotorealisztikus megjelenítésnek hívják. Azon kihíváson túl, hogy meg tudunk-e valósághűen jeleníteni általunk felépített tárgyakat, a cél ekkor az, hogy a mérnök által elképzelt, most még nem létező épületet, gépet, autót, vasalót megmutathassuk anélkül, hogy meg kellene építenünk. Ez költséges mulatság lenne akár egy háztartási készülék esetében is, nem beszélve egy bevásárló központról vagy sportlétesítményről. A 3D animáció és modellezés segítségével a megrendelő az előtt dönthet a végső megjelenésről vagy műszaki tulajdonságokról, hogy a termék a valóságban létezne. Szükség esetén kis költséggel változtathat rajta addig, míg az áhított eredményt el nem éri.

Egy másik helyzet, mikor olyasmit jelenítünk meg, amiről nyilvánvaló, hogy a valóságban nem létezik, de a megjelenése végtelenül hihető, megtévesztő. Lehet ilyen egy műszakilag megvalósíthatatlan berendezés, eszköz, vagy egy fantasztikus állat, esetleg egy egész kis világ, mondjuk egy elképzelt bolygó világa. Ekkor az alkotónak ügyesen kell egyensúlyoznia az elképesztő hihetőség és az érthetetlen „nem hiszem, hogy ilyen van” között. Ez a játékok és a fantasztikus filmek világa, tele ismert elemekkel (por, nyálka, tűz, rémisztő lények), melyek összerakva új világot formáznak.

Lehet, hogy olyasmit akarunk bemutatni, ami ugyan létezik, de lehetetlen vagy nagyon költséges lenne szokásos filmet forgatni róla. Ilyenek a távoli bolygók, a Föld belseje, vagy akár egy vaskohó fortyogó üstje az olvadt acéllal. Az ilyesmit régóta 3D modellezési technikával mutatják be.

Feladatunk lehet olyan folyamat megjelenítése, mely a fent már vázolt nehézségek mellett nagyon lassú vagy nagyon gyors jelenségek köré épül. Képzeljük csak el, hogy az Univerzum fejlődését semmilyen módon nem tudjuk valóságos videó felvételen bemutatni, hiszen az a pár évtized, mióta mozgó képet tudunk rögzíteni, csak egy pillanat akár egy csillag életében is, nemhogy csillagrendszerek, galaxisok életfolyamatait megfigyelhessük. Milliárd éveket tudunk viszont megjeleníteni az animációs technikával, mondjuk egy vulkán születéséről.  De gondolhatunk egy puskagolyó útjára, vagy ennél még gyorsabb, akár a fény sebességével mérhető folyamatokra, melyeket szintén nehéz vagy lehetetlen megmutatni videón.

Az elvont rendszereket is meg kell tudnunk mutatni, át kell adni másoknak, a fiataloknak tanítani kell. Hogy áll össze egy kliens-szerver rendszer? Milyen az információ áramlása egy közösségi hálóban? Hogyan alkothatunk modellt társadalmi-gazdasági jelenségekhez? Hogyan épül fel egy DNS lánc? A cél, hogy a bonyolultnak tűnő témát leegyszerűsítsük úgy, hogy a lényeg ne vesszen el, de érthetővé is váljon az előadó céljának megfelelően.

Ez csak néhány kiragadott alkalmazás volt a számos, egyre bővülő lehetőségből a 3D rendszerek alkalmazására.

Ha érdekel a 3D animáció, gyere el a következő workshopunkra, vagy jelentkezz a februárban induló 3D animációs kurzusunkra!

Legközelebb arról olvashattok, hogy tanulásmódszertani szempontból hogyan hasznosíthatjuk a 3D animáció lehetőségeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.